Magamról

Saját fotó
Úgy döntöttem, ha egyszer meghalok, csillag leszek, és fenn ragyogok az égbolton minden éjjel az elkövetkező néhány ezer évben... :D

2011. április 24., vasárnap

Itt és most... (A zenéért és a többiért:) külön köszönet Krisztinek!)


Miért? Miért szeretsz? Miért szeretsz ennyire? – kérdi folyton folyvást. Mindig más okból kérdi. Néha a kételkedés beszél belőle… Néha oly boldog pillanataiban, amikor nem győz hálát adni azért, hogy vagyok neki, egyszerűen nem meri elhinni. Ezért kérdi, miért??? Nincs erre válasz. Nem érti meg. És én nem értem, miért… Miért nem érti meg? Miért nem fogadja el, hogy szeretem és kész.
Nem is tudtam, hogy szeretem… egészen addig, amíg egyszer meg nem kérdezte. Akkor döbbentem rá, hogy talán… hogy lehetséges… hogy esetleg, beleszerettem. Azt kérdezte, miért? Megijedtem. Még nem is tudtam róla, máris éreztettem. Valójában még észre sem vettem, hogy Ő az. De Ő már érezte. Félelmetes volt. És szinte fájt. Meztelenné váltam. Több ez, mint ruhátlanul állni előtte. Védtelenné tesz. Abban a pillanatban sebezhetőbbé váltam, ahogy megérezte, amit én még nem tudtam. Aztán egyszer csak ráébredtem, szépen lassan, mégis mintha villám járta volna át lényem. Hisz éreztem, abban a pillanatban, ahogy megláttam. Érezte-e Ő is?! Talán. Talán igen. De neki több idő kellett, hogy éreztesse. Vagy, talán még sem, hisz egész éjjel ölelt attól a pillanattól, hogy újra láthatott. Így tesz-e az, aki Őt tartja karjaiban? Azt hittem igen.
Ám a szerelem minél inkább levetkőztet, minél inkább sebezhetőbbé tesz, annál bizonyosabban meg is sebez. Örökre. Vagy még sem. Hisz a szerelem nem fáj, nem okoz fájdalmat. A szeretet éltet. A szeretet a legnagyobb erő a világon, állítólag. Én is ezt állítom. Én is ezt hittem. Főleg, amikor a szavait olvasom: Jobban a tied vagyok, mint bárki másé valaha is voltam az életben. Mondja, s ezekkel a hazug szavakkal szépen más nő karjaiban landol. Miért… Vajon miért teszi ezt velem?

2011. április 19., kedd

A mini szoknya „élettani” hatásai, avagy hogyan befolyásolja a nyálcsorgató hímnemű egyedek viselkedését, a miniben, magas sarkúban elhaladó Nő látványa!



  1. Látható első reakciók: Egészen szándékosan reám tévedt hím-tekintet. Tekintet, mely azonnal magával hozza a leesett áll, kitágult pupillák, és száj sarkában megcsillanó nyál-cseppek csillogásának „varázslatos” egyvelegét. Úgyis mondhatnám, majdnem hogy az a jelenet, amikor otthon a kiskutyád örül neked, miután 10 napos nyaralásodból végre „hazaver” a tenger, és Te belépsz a kapun, és az udvaron a következő jelenetben találod magad: kedvenc ebed csaholva szalad feléd, fülét-farkát eleresztve, Rád veti magát, simogató nyelvecskéjével összepuszil:) A különbség a két jelenet között: hogy kedvenc ebednek Te is örülsz:) És… a másiknak… Nos némiképp imponál egódnak… természetesen… ám! Amikor már 10-szer is ez a látvány köszönt utadon, kicsit elcsépeltnek tartod! Nna persze, legyünk csak nagyképűek, egy napsütéses, madárcsicsergős reggelen igazán jóleső jelenet ez… Ennyi:)
  2. Észlelhető másodreakció: Miután első totál kiütősre sikeredett benyomásán túljut a hím-egyed, és visszakerül valami csoda folytán:), a vér a fejébe, és becsukódik a szája, összeszedve minden bátorságát, felajánlja, hogy autójával elvisz igyekezeted végső célállomásába… „Füle-farka” megfelelő alappozícióban, most már a mosolya, mivel próbálja belopni magát jóindulatodba. Szívélyesen meginvitál, fogadd el önzetlen szolgálatait. „Egy szemvillanás alatt végigfut a fejedben, eme csodás gesztus eredménye, nagyon gyorsan eljutsz az napi úti célod végső állomásába, miközben Ő, az önzetlen felajánló, mohó módon végig bámul… kisajátítva magának, és ezzel megfosztva az összes többi utadba kerülő hím-egyedet varázslatos látványodtól.” Természetesen visszautasítod eme nagylelkű ajánlatot, és „trappolsz” tovább… „elviselve” az összes további tekintetet, a többi hím-egyed legnagyobb örömére.

  1. A Zebrán áthaladási reakció: Egyébként, teljesen más szokványos napokon, amikor nem épp csini-miniben hódítasz, a zebrán áthaladni szinte lehetetlenség, mert bármennyire is tépnél már át felé, egyetlen autós sem hajlandó megállni. Sietnek, nna… Érdekes módon, ahogy előkerül csini kis ruhácskád, azonnal lelassul a forgalom, és immár örömmel megvárják, hogy átsétikálj a Zebrán. Élvezik a lassított hangvételű kilátást, ami a szélvédőn át tárul eléjük. És lám… Te nyugodtan átsétálsz, mit sem sejtve az autóban lezajlódó vágyakról. De hát nem is ez a fontos. Csak hogy épségben átérj az utca túloldalára.

  1. 4-ik színhely a munkahelyed: Amiről, vagy jót, vagy semmit ne mondj. Ki tudja… talán olvassák kollégáid, és esetleg magukra ismernek. És akkor… Nna akkor… hiába mész legközelebb miniben:) Persze a pozitív hatás itt is fellelhető…




2010.05.05.
Árvay Viktoriya

2011. április 18., hétfő

Csak ezt az egy éjszakát...


Ma A… nap van, így hát összeültünk hárman, mint a régi szép időkben, a három barátnő, hogy egy üveg bor társaságában megünnepeljük az A… névnapját, az E… nem rég múlt szülinapját, és az én boldogtalanságom. Persze minden út Rómába vezet, vagyis.. az átkozott férfiak, azok, akik minden boldogtalanságunkat okozzák… Ki így, ki úgy… közvetett vagy közvetlen módon, nem számít, egyetlen dolog lényeges csupán, hogy szeretünk, de sosem vagyunk igazán szeretve. Mert… miért is?! E… szerint, ő a legbölcsebb köztünk, szóval szerinte, nincsenek akadályok, ha egyszer eljön az igazi, őt nem tudja majd visszatartani tőlünk semmi… És igaza van. Csak oly nehéz elfogadni egy bizonyos pillanatban, amikor még nem tudsz elszakadni tőle, oly nehéz elfogadni, hogy nem Ő volt az igazi. Kerestük a választ, mi történhet azzal a fickóval, aki két napja nem jelentkezik, holott úgy búcsúztak el A… -val, hogy persze alig várják a viszont látást… Vagy, hogy az a férfi, aki éjjel nappal kapcsolatban van a lánnyal, akit állítólag, csak azért hív fel többször, hogy elmondja – szereti… szóval ez a férfi, egy szép napon magyarázat nélkül, hová tűnik el… Rohadt egy dolog a szerelem, ha arra a sok viszonzatlan ostoba kétségbeesésre gondolok, ami férfiak és nők kapcsolatait övezi! És rohadtul nehéz megtalálni a megfelelő szavakat, amikor a barátnőd megnyugtatására próbálsz összehozni néhány ostoba mondatot. És még nehezebb, a saját megnyugtatásodra találni pár igazán értelmes gondolatot, ami talán, átsegít az éjszakán… Mert, mindenki ismeri azt az érzést, amikor „óhhhhhh csak ezt az egy éjszakát éljem túl, a többi már megy magától”… aztán majdnem minden este, amíg nem történik valami csoda, ezzel alszol el, hogy csak ezt az éjszakát éljem túl…….. Kicsinyes dolog ez. És erre a barátnőm ébresztett rá. Egyik pasit a másikkal próbáljuk elfeledni.. Tisztelet a kivételnek:( én nem tartozom közéjük. Inkább keresek valaki elfoglaltságot, akivel el lehet tölteni az időt, azokat az éjszakákat, amiket csak egyszer akarok túlélni, mert utána minden megy magától… De nem ez az igazi. Az IGAZI, mikor eljön, akkor szárnyalsz, és minden passzol, nem számít sem idő, sem tér. Nincsenek olcsó kifogások. Nincsenek Katák, akik becsöngetnek, kérnek még egy colát, majd szépen az ágyában ébrednek! Nincsenek hátráltató erők, sem késleltető körülmények! Az IGAZI, ha eljön, akkor csak Ti vagytok, csak TI KETTEN, és nem tud bezavarni semmi. Nem jönnek kétségbeejtő gondolatok, nem törnek elő hazugsággal teli mondatok, sőt magyarázatok sem léteznek. Nem kellenek magyarázatok, hisz nem léteznek magyarázható dolgok. Egyszerű, és ily egyszerűen jól működő csodás pillanatok vannak, melyek mindkettőtöket ugyanúgy éltetnek, ugyanabban a térben, s időben! Ez a szerelem?!!!!! Ez!  Hinnem kell ebben! Hinnünk kell, hogy, amikor az IGAZI eljön, is nyitott legyen a saját világunk kapuja.

2011. április 17., vasárnap

Mese a boldogságról


Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni, mit is tehetne, Végül úgy döntött, hogy – bár hiába szereti a csacsit, és nem bírna létezni nélküle – az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni a szamarat. Áthívta a szomszédjait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott, és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár megértette, mi történik és először rémisztően üvöltött. Aztán mindenki csodálatára megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál. Lerázza magáról a földet, és egy lépéssel feljebb mászik. Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, lerázta magáról és egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált! Az élet minden fajta szemetet és földet fog rád lapátolni. A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre, ha nem temeted el magadban. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel! Rázd meg magad és lépj egyet feljebb, és boldog leszel:)